Az, hogy az ég melyik részét látjuk, a földrajzi szélességünktől függ. A pólusokról csak a fél éggömböt látjuk, amelyen az égitestek köröket írnak le az égi pólus körül, soha nem kelnek fel, és nem nyugszanak le (cirkumpolárisak). Az Egyenlítőn az egész éggömb elvonul előttünk az év során. Itt az égi pólusok az északi, illetve a déli látóhatáron fekszenek, az égitestek naponta kelnek és nyugszanak. A közepes szélességeken az egyik fél éggömb látszik teljesen az év során, a másik félgömbből csak egy kis részt figyelhetünk meg. Innen csak a szélességtől függően láthatók bizonyos égitestek cirkumpolárisaknak.

Északi pólus(90°)
Az égitestek nem kelnek fel és nem nyugszanak le.

Közepes szélesség(45°)
Bizonyos égitestek kelnek és nyugszanak, mások cirkumpolárisak.

Egyenlítő(0°)
Valamennyi égitest naponta kel és nyugszik.