Valamennyi égitest egy végtelen méretű elképzelt gömb belső felületén látszik elhelyezkedni, melynek középpontjában a Föld áll. Ez az éggömb vagy égbolt, naponta egyszer megfordulni látszik a Föld körül, jóllehet valójában a Föld forog a tengelye körül. Az, hogy melyik részét látjuk az égboltnak, a földrajzi szélességünktől, a megfigyelés éjszakai időpontjától, valamint az évszaktól függ.

Az éggömbön, miként a földgömbön is, különféle fontos pontokat és vonalakat adunk meg. A Föld pólusai, illetve sarkai fölött vannak az égi pólusok, amelyek körül naponta egyszer megfordulni látszik az egész éggömb. Az égi egyenlítő a Föld Egyenlítője felett húzódó égi főkör, a földi Egyenlítő égi vetülete. A másik főkör az ekliptika, amelyet a Napnak az év során látszó égi pályája jelöl ki. A Nap évi mozgása a Föld Nap körüli keringésének a tükörképe, s ilyen módon az ekliptika a Föld keringési pályájának éggömbi vetülete. Mivel a Föld tengelye 23,5 fokos szöggel hajlik pályasíkjához, az égi egyenlítő ugyanezen szöggel hajlik az ekliptikához.