Valamennyi égitest egy végtelen méretű elképzelt
gömb belső felületén látszik elhelyezkedni, melynek középpontjában a Föld áll.
Ez az éggömb vagy égbolt, naponta egyszer megfordulni látszik a Föld körül,
jóllehet valójában a Föld forog a tengelye körül. Az, hogy melyik részét látjuk
az égboltnak, a földrajzi szélességünktől, a megfigyelés éjszakai időpontjától,
valamint az évszaktól függ.
Az éggömbön, miként a földgömbön is,
különféle fontos pontokat és vonalakat adunk meg. A Föld pólusai, illetve sarkai
fölött vannak az égi pólusok, amelyek körül naponta egyszer megfordulni látszik
az egész éggömb. Az égi egyenlítő a Föld Egyenlítője felett húzódó égi főkör, a
földi Egyenlítő égi vetülete. A másik főkör az ekliptika, amelyet a Napnak az év
során látszó égi pályája jelöl ki. A Nap évi mozgása a Föld Nap körüli
keringésének a tükörképe, s ilyen módon az ekliptika a Föld keringési pályájának
éggömbi vetülete. Mivel a Föld tengelye 23,5 fokos szöggel hajlik pályasíkjához,
az égi egyenlítő ugyanezen szöggel hajlik az ekliptikához.
|