Arisztarkhosz :
( Kr.e.320. körül- Kr.e. 250 körül)
Ókori görög csillagász. Elsőként próbálta a saját maga által kigondolt zseniális módszerrel megállapítani, hányszor kisebb a Hold a Földnél, hányszor messzebb van a Nap a Holdnál, és hányszor nagyobb a Nap a Földnél. Mérései nem voltak teljesen pontosak, arról azonban meggyőződött, hogy a Nap sokkal nagyobb, mint akár a Hold, akár a Föld. Ennek alapján napközéppontú (heliocentrikus) világmodellt dolgozott ki, mely szerint az égitestek a Nap körül keringenek.

Eratoszthenész :
( Kr.e. 276-195)
Ókori görög csillagász.Megállapította, hogy a Nap az Egyiptom déli részén fekvő Szüénében ( a mai Asszánban) mindig 7,2°- kal magasabban delel, mint az ország északi részén lévő Alexandriában. Meghatározta, hogy milyen messze van egymástól a két város. Ebből ki tudta számítani a földgolyó kerületét (amit Egyenlítőnek nevezünk) . Eredménye alig tér el a ma elfogadott 40.000 km-es értéktől.

Galileo Galilei :
( 1564-1642)
Itáliai fizikus és csillagász.Pisában született. 25 évesen már a matematika professzora. 1610-től a toszkániai nagyherceg matematikusa.
A pisai ferde toronyban végzett végzett kísérleteivel megállapította a szabadesés törvényét. A pisai dóm csillárjának lengését tanulmányozva felismerte az ingamozgás szabályszerűségét. 1610-ben elsőként használt távcsövet csillagászati megfigyelések céljára. Ezzel felfedezte a Hold hegyeit, a Jupiter holdjait, a Vénusz fázisváltozásait, megszámolta  a Fiastyúk csillagait, és felismerte, hogy a Tejút sávja csillagokra bomlik. Megfigyelte a napfoltokat, ettől látása erősen romlott, szinte megvakult.
A kopernikuszi rendszer híveként nézeteltérése támadt a római katolikus egyházzal. Az inkvizíció elítélte, ezért tanítását kénytelen volt visszavonni. Az egyház 1992-ben igazságot szolgáltatott neki ( latin eredetű szóval : rehabilitálta) , megállapítva, hogy ,, a per tragikus félreértés volt ".

Herschel William:
(ejtsd.: hersel; 1738-1822)
Német származású angol csillagász. Hannoverben született, Angliában kezdett csillagászati megfigyeléseket végezni. Távcsöveinek fémtükrét saját maga öntötte. 1781. március 13-án felfedezte az Uránusz bolygót. Ezután V. György király királyi csillagásszá nevezte ki.
Megállapította, hogy a Nap a környező csillagokhoz képest a Herkules csillagkép irányába mozog. Számos kettőscsillagot, csillaghalmazt és gázködöt fedezett fel, felfedezte a Szaturnusz és az Uránusz két-két holdját. Csillagszámlálásai alapján elsőként következtetett arra, hogy a Tejútrendszer korong alakú.

Hubble Edwin Powell:
(ejtsd.: habl; 1889-1953)
Amerikai csillagász. 1919-től haláláig a Wilson-hegyi csillagvizsgálóban dolgozott. Fő kutatási területe az extragalaxisok megfigyelése volt. Legfontosabb felfedezése a később róla elnevezett ún. Hubble-törvény. Eszerint a galaxisok távolodnak tőlünk és egymástól, méghozzá minél messzebb vannak, annál gyorsabban. A szintén róla elnevezett Hubble-állandó a Világmindenség tágulásának sebességét jelöli. Felfedezése lehetővé tette az Ősrobbanás kozmológiájának kidolgozását, a Világmindenség szerkezetéről alkotott mai képünk kialakítását.