Nézd a csillagokat
Nézd a csillagokat, Mert nagyon
szépek, És így beragyogják szívedet.
Olyan mintha Pár méterre lennének, De
tudod: elérhetetlenek.
Elérhetetlenek, De elképzelhetőek, Amint
álmaidban Szemtől-szembe Nézed őket.
Nézd a csillagokat, Mert tényleg
szépek, És láthatod: Álmaid valóságos képek.
Álom
Végtelen csend honol És kinn a Hold
fénye Egy csöpp magányról dalol.
Mindenki alszik már És a kicsi
szellő Lágyan fújdogál.
Szállva száll, És közben az eső Elállt
már.
A Holdfény az ablakra verődik, És
helyébe A Nap szegődik.
Felkel a Nap, És láthatom
újra Arcodat...
De tudom ez csak Egy gondolat,és az
álom Folytatódhat.
Távoli fény
Az ablakon kinézve láthatod A legragyogóbb
csillagot És közben gondolhatod: Az a csillag én vagyok, S érted
ragyogok.
Így sok szépet nem mondhatok: Te ott
vagy,én meg itt vagyok. Mintha csak pár méter lenne, De ez csak mese és
álom, Ígyhát sajnos van miért bánkódnom.
De álmodozva szebb a kép, Így álmodozz csak
örökké, Talán egyszer beteljesül: Ha a zord szél lecsendesül, S
szíved szebb ütemre zendül.
Süt a Nap...
Süt a Nap, De
olyan szépen, Hogy a csillagocskák Nem látszanak A szép kék
égen.
Süt a Nap, Hiába van tél, Te itt vagy, S szívem most
boldog Az álmok tengerén.
Mikor lemegy a Nap, A csillagok helyt
kapnak, Az ég kivírul : S az álmok folytatódnak.
Édes
álom
Sok sok csillag fénye ragyog, Ők már tudják:Boldog
vagyok. Boldog vagyok mert vagy nekem, Te vagy az én
mindenem!
Szikrázik a hó a Nap fényében, Mint a gyémánt lelkem
tükrében. Édes rózsaszín felhők úsznak, S remélem útjaik nem
változnak.
Olyan ez mint egy meseszép álom, De ne érjen véget soha,
ezt kívánom. Legyél része Te is ez álomnak, És talán egyszer valósággá
válhat.
Távoli világ
Ködökbe fullad A Hold halvány
sugára, S nem látni hol a felhők Csodaszép határa.
E hely a
csillagos ezred Végtelen hazája, hol Ragyog a sok fény Egymásba
szállva.
Reményteli jövőt ígér, Derűs kedvet fakaszt, S így
láthatod: A fény ereje nem nyomaszt!
Vágy
Vakít a
fény, Virít a szív, Sok szép csillag Hiába hív. Én itt, ott
ők, Fényévek sugára Nagy időt szőtt.
De sebaj, Lesz még
idő, Mikor én is mennybe jutok, S akkor megértem Mit ér az élet, Ha
egy csillag halott.
|