A Vörös bolygó:

A Mars kisméretű, a Földhöz sok szempontból hasonlító bolygó, amelynek elsősorban 24 órás napjai, évszakváltozásai és sarki hósapkái emlékeztetnek a Földre. Van azonban néhány fontos különbség is : hőmérséklete csak ritkán emelkedik a fagypont fölé, légköre igen ritka és csak alig tartalmaz oxigént. A felszínét borító vörös sivatagok miatt gyakran Vörös Bolygónak is nevezik.

Felszíni alakzatai:

- Olympus Mons
- Acidalia Planitia
- Ceraunius Tholus
- Ascraeus Mons
- Tharsis Tholus
- Valles Marineris
- Margaritifer Sinus
- Arcadia Planitia
- Tharsis Montes
- Syria Planum
- Solis Planum
- Sinai Planum
- Lunae Planum
- Chryse Planitia
- Amazonis Planitia
- Arsia Mons
- Pavonis Mons
- Slipher
- Coblentz
- Lowell
- Argyre Planitia
- Lyot
- Cassini
- Sinus Meridiani
- Sinus Sabaeus
- Huygens
- Millochau
- Kepler
- Herschel
- Knobel
- Gale
- Utopia Planitia
- Isidis Planitia
- Elysium Planitia
- Syrtis Maior Planum
- Hellas Planitia
- Hesperia Planum

Méret:

A Mars átmérője 6794 km, valamivel több, mint a fél Föld-átmérő.

Hajlásszög, tengelyforgás és pálya:

- tengelyének hajlásszöge 25,2°
- 687 (földi) nap alatt kerüli meg a Napot
- tengelyforgási ideje 24 (földi) óra 37 perc

Megfigyelés:

A Marsot oppozíció idején, illetve környékén, amikor egy jól felismerhető narancsvörös színű csillagra emlékeztet, könnyen felkereshetjük szabad szemmel is. Látcsővel szemlélve kis korongnak látszik, kisebb távcsővel azonban a sarki sapkái és legnagyobb sötét felszíni alakzatai is jól felismerhetők. Rendszeres megfigyelésére 200 mm nyílású távcső a legalkalmasabb. Átlagos oppozíciós távolsága idején kb. százszoros nagyítással olyan nagynak látszik, mint a holdkorong szabad szemmel.

Oppozíció:

A Mars minden két év és két hónap elteltével oppozícióban áll a Földdel, de erősen elliptikus pályája miatt, az egyes oppozíciós távolságok különbözők. A 15-17 évenként bekövetkező szoros vagy nagy oppozíciók idején látszik a legnagyobbnak és legfényesebbnek.

Légkör és időjárás:

A főként szén-dioxidból álló Mars-légkör olyan ritka, hogy a felszíni nyomás kevesebb mint egy százaléka a földinek, és a hőmérséklete általában jóval a fagypont alatt mozog. Télen a pólusoknál még a légkör is kifagy, és az ott lévő állandóan fagyott vízjeget fagyott szén-dioxid-réteggel (szárazjéggel) vonja be. A reggeli köd és a nagy magasságban lévő felhők, különösen a sarki vidékeken, a Földről is láthatók. Az egész év során rendszeresek a helyi porviharok, de a bolygó Nap-közelsége idején, amikor a szélsebesség és a hőmérséklet eléri a maximumot, az egész bolygóra kiterjedő, globális viharok porral lepik el az égitestet.

A légkör összetétele:

- 95,3% szén-dioxid
- 2,7% nitrogén
- 1,6% argon
- 0,2% oxigén és szén-monoxid és gáznyomok

A légkör szerkezete: (felülről lefelé)

- termoszféra
- sztratoszféra:  - fagyott szén-dioxid szemcsék vékony rétege
- troposzféra:    - izolált felhők és ködök vízjégszemcsékből
                        - vas-oxidban gazdag vörös por

A Mars holdjai:

A Marsnak két kis holdja van: a Phobos és a Deimos. Átlagos átmérőjük 22, illetve 12 km. Mindkettő szabálytalan alakú, valószínűleg a bolygó gravitációs ereje által pályára kényszerített aszteroidák. A Phobos gyorsabban kering a Mars tengelyforgásánál, ezért nyugaton kel és keleten nyugszik. A holdak csak nagy távcsővel figyelhetők meg. Az űrszondák közelképei mindkettőt kráterekkel borítottnak mutatják. A Phobos legnagyobb krátere, a Stickney kb. 10 km átmérőjű. A kisebbik holdon, a Deimoson nincsenek nagyobb kráterek.

Földrajz és geológia:

A Mars felszíni alakzatait tekintve két részre osztható: a déli félteke főként becspódásos kráterekkel tarkított fennsíkokból áll, míg az északi félteke simább, és általában néhány kilométerrel mélyebben fekszik a délinél. Néhány nagy vulkán is található a bolygón, melyek közül a legszembetűnőbb a 600 km átmérőjű és majd 25 km magas Olympus Mons, amelyet gyakran fehér, távcsővel a Földről is jól látható folt jelez. Másik jellegzetes fekszíni alakzata a Valles Marineris kanyonrendszer, amely több mint 4000 km hosszú, ami egyötöde a bolygó kerületének. A Mars felszíne sziklákkal borított, a vas-oxidtól rozsdavörös színű, és több kilométer mélységig fagyott sivatagra emlékeztet. Sok jel, kiszáradt folyómeder utal arra, hogy amikor a légköre sűrűbb, klímája még melegebb volt, víz folyt a felszínén.

 

Belső szerkezet: (belülről kifelé)

- kisméretű, valószínűleg szilárd mag
- szilikátköpeny
- sziklás kéreg

Syrtis maior:
Korábban ezt a hatalmas, közel háromszögű sötét foltot növényekkel fedett területnek gondolták, ma tudjuk, hogy sötétebb sziklákkal borított régióról van szó.

Tharsis-fennsík:
A fennsíkon három vulkán alkotta, 2000 km hosszúságban elnyúló hegylánc található.

Chimp-kő:
Ezt a vándorkövet a szélfújta homok alakította lyukacsossá. A marsi szél eléri a 200 km óránkénti sebességet is.

Pathfinder:
1997-ben a Pathfinder-űrszonda leszálló egysége fagyos, sziklás sivatagi tájképeket küldött a Földre.

 

Mars oppozíciók:

Dátum	Mely csillagképben látható	Fényessége(Magnitudó)	Földtávolság(millió km-ben)
1999. április 24.	Virgo	-1,5	87
2001. június 13.	Ophiuchus	-2,1	68
2003. augusztus 28.	Aquarius	-2,7	56
2005. november 7.	Aries	-2,1	70
2007. december 24.	Gemini-Taurus	-1,4	89
2010. január 29.	Cancer	-1,1	99